Mik is azok az énhatárok? És hogyan sérülnek?
Aki egészséges énhatárokkal rendelkezik, annak nem okoz gondot, hogy képviselje érdekeit, ha kell, megvédje magát, fenntartsa jó közérzetét és lelki egyensúlyát. Ahogy sok minden mást, úgy a megfelelő mértékű érdek-érvényesítő képességet, és személyes határaink védelmét is otthonról hozzuk. Aki gyerekként nem azt tanulta meg, hogy nyíltan elmondhatja, ha bántja valami, hogy neki is joga van a privát szférához és az érzéseihez, gondolataihoz, annak felnőttként is nehéz dolga lesz, hogy önmagát megfelelően képviselje. Minél súlyosabban lépték át a szülők a gyerek határait (nem vették figyelmbe a kéréseit, nem ismerték fel az életkorából fakadó szükségleteit, nem hagyták dönteni kis dolgokban sem, például hogy mit játsszon vagy milyen ruhát vegyen fel), és minél nagyobb volt a büntetés, amikor kiállt magáért, annál erősebbé vált az a meggyőződés, hogy neki személyes térhez, saját élete, teste feletti döntésekhez nincsen joga.
Honnan ismerhetjük fel, ha gyengék az énhatáraink?
- Gyakran kérsz bocsánatot. Akkor is, ha a te lábadra léptek a buszon, a bocsánatkérés automatikusan jön.
- Próbálsz mindenkinek a kedvében járni, mások elismerését, elfogadását elnyerni, és közben folyton aggódsz, vajon mit gondolhatnak rólad.
- Hagyod, hogy mások hozzád érjenek, még ha ettől kellemetlenül is érzed magad. Előzékenyen válaszolsz olyan személyes kérdésekre is, melyekre valójában nem szeretnél, mert nem vagytok olyan viszonyban, aztán később megbánod, hogy ennyi mindent elárultál magadról.
- Olyan dolgokat is megteszel, amiket nem szeretnél: szívességek az ismerősöknek, túlórázás a munkahelyen, “kötelező” közös program a munkatársakkal, mások panaszkodásának vég nélküli meghallgatása – mert nehezedre esik bármire nemet mondani.
- Kerülöd a konfrontációt, félsz a konfliktushelyzetektől. Hiszen ezeknek úgyis az a vége, hogy majd nem tudod megvédeni magad, és még haragudni is fognak rád, amiért ellenkeztél.
- Saját igényeidről, szükségleteidről nem beszélsz, talán nem is vagy ezekkel mindig tisztában. Azért az jól esne, ha mások tekintettel lennének rád, hiszen te is odafigyelsz rájuk, segítesz nekik, ahol csak tudsz. Nyíltan kimondani, mire van szükséged, önzőségnek, követelőzésnek tűnik számodra. Ha a környezeted mégsem úgy viselkedik veled, ahogy szeretted volna, dühössé és csalódottá válsz.
- Gyakran teszel szívességet, segítesz a családnak, barátoknak vagy a szomszédnak, de cserébe nem kérsz viszonzást – vagy kérnél, de nem kapsz. És legközelebb mégis megint segítesz, és rosszul érzed magad, amiért a múltkor olyan pofátlan voltál.
- Felelősnek érzed magad mások érzéseiért, problémáiért. Úgy érzed, kötelességed valamit tenni, hogy a másik jobban érezze magát. Könnyen bevonódsz, keresed a megoldásokat, és bűntudatod van, ha végül nem sikerül megoldanod az illető problémáját.
- Engeded, hogy mások beleszóljanak az életedbe, sőt, döntést hozzanak helyetted. Például hogy milyen pályát válassz, hova menj dolgozni, kikkel barátkozz, hol élj, vagy akár olyan kis dolgokban, mint hogy milyen frizura állna jól neked, vagy milyen hobbi nem való hozzád. Hagyod magad rábeszélni olyanra, amit nem szeretnél, vagy lebeszélni dolgokról, amikre viszont vágynál. Nem bízol a saját döntési képességedben, ezért biztonságosabbnak tűnik számodra elfogadni mások javaslatait, kéretlen tanácsait.
- Benne maradsz olyan helyzetekben vagy kapcsolatokban is, ahol bántanak. Nem állsz ellen, vagy nem lépsz ki a helyzetből. Ez lehet egy kirekesztő, mérgező munkahelyi környezet, elviselhetetlen főnök, folyton kritizáló rokon, vagy akár bántalmazó párkapcsolat.
Mit tehetsz, ha magadra ismertél?
Azzal, hogy felismerted, erősítésre szorulnak az énhatáraid, az első lépést már meg is tetted. Ha szeretnél változtatni a helyzeten, és fejlődni ezen a területen, érdemes kicsiben kezdened a gyakorlást: állj ki magadért a sarki boltban, a buszon vagy az étteremben, idegenekkel szemben. Először nagyon nehéz lesz, de ha szerzel pozitív tapasztalatokat, akkor ebben is erősödni fog az önbizalmad, és egyre jobban fogod észlelni és kifelé is kommunikálni, ha valaki megsérti a határaidat. A közelebbi kapcsolatok esetében érdemes szakértő segítségével dolgozni azon, hogy mit tehetsz, hogyan védheted meg magad úgy, hogy a számodra fontos kapcsolataid ne sérüljenek, ugyanakkor a te érdekeid, igényeid is jobban előtérbe kerüljenek.
Hogyan tudlak coachként segíteni?
A coaching folyamat során gondolatban végigvesszük azokat a helyzeteket, ahol eddig problémád volt az énhatáraid megvédésével, és közösen stratégiákat dolgozunk ki, hogy mit is tehetnél, hogyan is kommunikálhatnád megfelelően az igényeid, hogyan védhetnéd jobban meg magad. Megismertetlek olyan kommunikációs eszközökkel, melyekkel hatékonyan tudod képviselni az érdekeid, ugyanakkor a másik felet sem bántod meg vele, így a kapcsolatotok a megoldott konfliktusok hatására javulni fog. A coaching beszélgetések abban is segítenek, hogy felismerd, mely kapcsolataid mérgezőek számodra, hol nem érdemes önérvényesítéssel próbálkozni.
Fontos: aki abuzív, bántalmazó párkapcsolatból szeretne kilépni, annak az erre létrejött érdekvédő, segítő szervezetek (NaNe Egyesület, Patent Egyesület) tudnak segítséget nyújtani. Aki gyerekkorában bántalmazást élt át, annak pszichoterápiában való részvétel, traumafeldolgozás tud segíteni a továbblépésben.
Hogyan tudsz részt venni a life coaching folyamatban? Kattints a linkre a részletekért!
Szeretnél Te is hatékonyan, könnyedén határokat szabni? Átvenni az életed felett az irányítást? Jelentkezz be hozzám egy első, díjmentes konzultációra, ahol meg tudjuk beszélni, hogy mire lenne pontosan szükséged, miben szeretnél fejlődni, és ebben én hogyan tudlak támogatni.
Vélemény, hozzászólás?