Ebben a cikk-sorozatban azokat a negatív sémákat fogom bemutatni, melyek gyakran megjelennek munkahelyi környezetben is – akár saját magunkban, akár kollégáink, főnökünk viselkedésében fedezhetjük fel őket. Ezeknek a sémáknak a megismerése segíthet jobban megérteni saját működésünket, problémáink okát, illetve a minket körülvevő embereket is jobban megérthetjük, így jobb kapcsolatokat tudunk majd kialakítani velük. (A sémákról általában ebben a bejegyzésben olvashatsz.)
A kudarcra ítéltség séma
A “kudarcra ítéltség séma” jellemzője, hogy az ezzel a sémával rendelkező személy azt gondolja, élete kudarcok sorozata, vagy hamarosan elkerülhetetlenül be fog következni a kudarc, mivel nem képes olyan teljesítményre, mint mások. Akár a tanulásban, akár a munkában, vagy magánéletében fél a kudarcoktól, mivel azt hiszi, másoknál butább, tehetségtelenebb, ügyetlenebb, mint mindenki más. Saját magát képtelennek tartja arra, hogy sikereket érjen el. Ha ez “véletlenül” mégis bekövetkezik, akkor a sémával rendelkező attól kezd el félni, hogy ez az állapot meddig fog tartani, mivel előbb-utóbb elkerülhetetlen a bukás. A séma által vezérelt viselkedések sajnálatos velejárója, hogy önbeteljesítő jóslatként működnek, vagyis a kudarctól való félelem végül ténylegesen akadályozza a jó teljesítmény elérését, és a kudarc valóban jó eséllyel bekövetkezik. (Tipikus példa erre egy vizsga vagy állásinterjú, ahol a túlzott izgatottság lebénítja az illetőt, aki így nem jól szerepel, és valóban nem sikerül a szereplése). Az újabb kudarcok pedig még jobban megerősítik azt a hiedelmet, hogy az illetőnek “soha semmi nem sikerül”.
A csökkentértékűség sémától az különbözteti meg, hogy előbbi a szeméyiségre vonatkozó negatív hiedelem, a kudarcra ítéltség pedig a teljesítményre vonatkozik.
A séma kialakulása
A kudarcra ítéltség kétféleképp alakulhat ki: az egyik, ha a szülők gyerekük teljesítményét leértékelték, az általa tett erőfeszítéseket (pl gyakorlás, tanulás) kevésnek ítélték, ezzel megerősítve benne, hogy a teljesítménye alulmarad az elvárhatótól.
A másik lehetséges mód, ha a szülők tudattalanul attól tartottak, hogy gyermekük sikeresebb lesz náluk és felülmúlja őket. Emiatt akkor mutattak szeretetet és törődést, ha gyermekük valamiben sikertelen volt, viszont a sikerére negatívan reagáltak (ők maguk talán észre sem vették). Ekkor az illetőben kialakulhatott a félelem a sikertől, ami szintén önszabotáló viselkedést eredményez felnőttként.
És hogy hogyan viselkedik valaki, aki ezzel a sémával rendelkezik, a munkahelyén? A kudarcra ítéltség séma esetén két, egymástól teljesen eltérő viselkedéssel találkozhatunk: a közös bennük a kudarctól való félelem és szorongás, de az erre az érzésre adott reakciók nagyon eltérőek lehetnek.
A kudarcra ítélt sémával rendelkező személy…
- Feladataiba kevés energiát fektet, mivel úgy gondolja, jól úgysem tudná megcsinálni, így végül valóban gyenge minőségű lesz a végeredmény.
- A határidőket gyakran túllépi, folyamatosan halogat, mert fél, hogy a rá bízott munka meg fogja haladni a képességeit.
- Tart a főnökétől, és hogy visszajelzést kapjon tőle – mivel nem számít dicséretre.
- A kreativitást igénylő feladatokban kifejezetten gyenge, mivel fél a kísérletezéstől, az új dolgok kipróbálásától (hiszen azok kudarccal végződhetnek). Inkább a már kipróbált módszereket követi.
- Kollégáival való kapcsolatában gyakran gyámoltalan, segítségre szoruló, igényli a biztatást, folyamatos pozitív megerősítést. Gyakran hasonlítja össze saját teljesítményét másokéval, és ilyenkor alulértékeli magát.
- Ha elkerülő módon küzd a sémával, akkor fél a kihívásoktól, jobban szereti az egyszerűbb vagy a bejáratott rutin szerint végezhető feladatokat, és jóval saját képességei alatt teljesít.
- Ha túlkompenzálja a sémát, akkor a végletekig hajszolja magát, túlteljesít, hogy a vélt hátrányait behozza, és a fenyegető kudarcot elkerülje. Belőlük lesznek a munkaalkoholisták, vagyis munka-függők, akik bűntudatot éreznek minden nem munkával eltöltött perc miatt.
Vezetőként
Ha a sémát túlkompenzálja és a kemény munkájának eredményeként kinevezik vezetőnek, a beosztottaitól is elvárja, hogy a siker érdekében sorolják hátra szükségleteiket, és megfeszített tempóban dolgozzanak (hétvégén,esténként és a szabadságuk alatt is). Stresszes vele együtt dolgozni, mert folyamatosan a lehetséges kudarc lebeg a szeme előtt, és ha valaki “lazsál”, azaz nem az ő tempójában dolgozik, az könnyen lehet az esetleges sikertelenségekért számonkérve (hibáztatva). Mások teljesítményét leértékeli, mivel “nem tettek meg mindent” a siker érdekében.
Erősségei
Kritikus szemléletének köszönhetően meglátja egy-egy ötlet lehetséges veszélyeit, negatív következményeit, jól bírja a rutinmunkát, ahol kicsi az esély a hibázásra. Ha folyamatos pozitív megerősítést kap a munkáját illetően, akkor nagy erőfeszítésekre képes a feladat elvégzése érdekében.
Mit tehetünk, ha kudarcra ítéltség sémánk van?
Az első lépés a pozitív változás felé a sémánk felismerése. Ezután elkezdhetjük figyelni, milyen esetekben aktiválódik, és tudatosítani magunkban, hogy a sémánk milyen káros hatással van a testi-lelki jóllétünkre, és kapcsolatainkra. A második lépésben elkezdhetjük megkérdőjelezni, amit addig igaznak hittünk. Ebben segíthet, ha megértjük, hogy a séma hogyan alakulhatott ki, gyerekként esetleg mit nem kaptunk meg, amire szükségünk lett volna. Az önismereti folyamatban és a gondolkodásunk megváltoztatásában nagyon sokat segíthet egy szakember (pszichológus vagy coach), aki szembesíthet minket az irreális gondolatainkkal, akivel felfedezhetjük a bennünk lévő értékeket, és aki segíthet nekünk egy egészségesebb és reálisabb énkép kialakításában.
További cikkek a témában:
Sémák a munkahelyen – mik azok a sémák, és hogyan küzdhetünk ellenük?
Csökkentértékűség séma a munkahelyen
Coachinggal a sémák ellen: itt tudhatsz meg többet a coachingról, itt pedig rólam.
Vélemény, hozzászólás?