Miért is olyan nehéz az álláskeresés?
Ha azt hiszed, ez az egész álláskeresési folyamat – álláshirdetések böngészése, jelentkezések, interjúkra járás – csak számodra megterhelő, akkor bizony tévedsz! Állást keresni ugyanis nem könnyű. Senki sem élvezi ezt a sokszor hosszú, és lelkileg is nehéz procedúrát, és legtöbbünk hasonló nehézségekeket él át. Van, akinél a probléma ott kezdődik, hogy hogyan mutassa be magát, szakmai múltját egy, maximum két oldalban? Mit írjon az önéletrajzba, mit ne? Különösen nehéz, ha a legutóbbi munkahelyeden valamilyen konfliktus, kudarc vagy veszteség ért, ami elég valószínű, ha most épp állást keresel. Bevalljam, hogy kirúgtak? Hogy eljöttem, mert nem bírtam a hajtást? Hogyan is írhatnám ezt le, hogy ne utasítsanak el rögtön?
Ha ezen a ponton túljutsz, és elküldöd a hirdetésekre a CV-d, akkor jön a következő stresszforrás: miért nem válaszolnak? Egy hete jelentkeztem, és még mindig semmi. Hívjam őket, írjak nekik? Reménykedjek még, vagy most már nincs esély? Mit ronthattam el? Aztán eljön végre egy kis siker: behívnak állásinterjúra. Fognak-e olyat kérdezni, ami kellemetlen, amit kínos lesz bevallani? Fényeznem kellene majd magam, győzködni az interjúztatót, hogy engem válasszanak? Mi lesz, ha valamilyen szakmai kérdésre nem tudok válaszolni, és hülyének fognak nézni?
Ha neked is hasonló kérdések kavarognak a fejedben, és szorongva vágsz bele a folyamatba (vagy bele se vágsz, inkább várod, hogy valami csoda folytán rád találjon az új állás vagy megoldódjanak munkahelyi problémáid), akkor az alábbi tippek segíthetnek túljutni az akadályokon.
Az önéletrajz megírása
Először is, az önéletrajz egy rövid bemutatása a szakmai életednek, eddig megszerzett tapasztalataidnak. Nem kell itt mindent meggyónni (kirúgtak, összevesztem a főnökömmel, nem bírtam a túlórát stb.), csak a tényekre szorítkozz. Hol, mennyi ideig voltál, mit csináltál ott, ami a megcélzott munka szempontjából releváns. Az sem olyan lényeges, hogy nagyon dizájnos legyen a CV (hacsak nem grafikus állást célzol), inkább az áttekinthetőség a fontos.
Azt pedig jó, ha észben tartod, hogy az önéletrajz egy marketing anyag. Nem kell benne semmi valótlant állítanod, de a szakmai sikereid, megszerzett képességeid és tudásod ne szégyelld bemutatni benne! Ez nem kérkedés, itt pont erre kíváncsiak, akik a jelentkezéseket olvassák. Ha elhallgatod, milyen jó vagy abban, amit csinálsz, azzal tulajdonképpen megfosztod őket attól a lehetőségtől, hogy téged válasszanak, és egy remek munkaerővel gazdagodjanak. (Ugye, mennyire másképp hangzik így? 🙂 )
Visszajelzésekre várva
Végre találtál egy szimpatikus céget, és még a feltételeknek is megfeleltél – juhé! Azonnal elküldöd a jelentkezésed, de válasz csak nem jön. Telnek a napok, és a reménykedést kezdik felváltani a kétségek, hogy talán mégse lesz ebből se semmi. Pedig olyan jó lett volna… Nos, erre sajnos csak azt tudom tanácsolni, hogy egy cégbe, pozícióba se éld bele magad előre, mert nagy az esély rá, hogy csalódni fogsz. Gondolj arra inkább, hogy amit eddig láttál a cégből, az szimpatikus volt, de végülis nem tudhatod, hogy ténylegesen milyen a munka, a kollégák, a főnök, és lehet, hogy valójában azért nem jelentkeznek, mert ők látják, hogy te és a cég nem illetek egymáshoz.
Azt sem árt tudatosítanod magadban, hogy a HR-es is ugyanolyan alkalmazott, mint te. Sokszor túlterhelt, és csak a céljára koncentrál, hogy találjon az adott pozícióra valakit. A többi jelentkező értesítése csak egy plusz kör neki, amit ha teheti, meg fog spórolni, pláne, hogy nem is túl kellemes a visszautasítást közölni a jelentkezőkkel.
Ha visszajelzésre van szükségünk, inkább kérjük szakértő segítségét, aki részletes és objektív visszajelzést tud adni, ráadásul nem fog udvariasságból mást mondani, mint amit gondol.
Félelem az állásinterjútól
Talán a legfontosabb, ha azt tisztázzuk magunkban, hogy bármily meglepő, az interjún nem az a cél, hogy feltétlenül felvegyenek. Ha másnak mutatjuk magunkat, mint amik ténylegesen vagyunk, és elhitetjük az interjúztatóval, hogy értünk valamihez, amihez valójában nem, azzal csak magunkkal szúrunk ki. Ha felvesznek, és utólag derül ki, hogy a tudásunk szintje vagy bizonyos képességeink alatta vannak az elvártnak, az sokkal kellemetlenebb, mintha már az interjún egyértelművé válik, hogy nem fogjuk tudni ellátni a feladatkört. Ezért ha olyan kérdéssel találkozunk, amire nem tudunk válaszolni, ne érezzük magunkat kellemetlenül. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz a döntő szempont, sok esetben inkább a személyiség, a motiváltság, a tanulásra való képesség lesz a kiválasztásnál hangsúlyos, nem a könnyebben megszerezhető tárgyi tudás.
Az előző munkahelyre vonatkozó kérdések valóban elég “beugratósak”, itt azért érdemes vigyázni, mit mondunk. Fontos, hogy nagyon diplomatikusan fogalmazzunk, de azért kiderüljön, hogy mi is a távozásunk oka. Például, ha a főnökünk zsarnokoskodó volt, akkor ne ecseteljük, hogy miket csinált és mi róla a véleményünk, de azt mondhatjuk, hogy nem tudtunk vele együtt dolgozni, és mi úgy tudunk hatékonyak és lelkesek maradni hosszútávon, ha a főnökünk partnerként kezel és megadja az alapvető tiszteletet. Másik példa: ha rengeteget kellett túlórázni, ezt is elmondhatjuk, de azért hozzátéve, hogy bizonyos esetekben természetesen ez belefér nekünk, amikor indokolt, csak szeretnénk a családunkkal is időt tölteni.
És hogyan reagáljon, akinek előző munkahelyén felmondtak? Semmiképp sem haraggal, nehezteléssel, inkább némi önkritikát gyakorolva beszéljünk erről. A HR-es valószínűleg értékelni fogja az őszinteségünket, és hogy elismerjük, ha hibázunk, és nem hárítjuk a felelősséget automatikusan a másik félre. Akkor is, ha igazságtalannak érezzük, hogy elküldtek, igyekezzünk megkeresni, mi mivel járultunk hozzá a helyzethez, és ezt ne féljünk bevallani. Ebből az fog lejönni az interjúztatónak, hogy képesek vagyunk szembenézni hibáinkkal, és dolgozunk azon, hogy fejlődjünk.
Sok sikert az álláskereséshez! 🙂
Azt gondolod, hogy…
- te nem tudod, hogy miért is lennél jó választás a cégeknek?
- nem tudod, miben is vagy igazán jó?
- nehezedre esik “eladni magad”?
- kellemetlen tapasztalataid (rossz főnök, konfliktusok, elbocsátás) nem tudod megfelelően tálalni?
- el vagy akadva, milyen irányba kéne elindulnod, milyen pozíciókat megcéloznod?
Ha szeretnél segítséget kapni a fenti kérdésekben:
- Az álláskeresőknek szóló tanácsadásom során megvizsgáljuk az eddigi erőfeszítéseid: mit lehetne még tenni? Min kellene változtatni?
- Feltérképezzük az erősségeid: önéletrajzban, interjún mit hangsúlyozz, mit mutass meg és hogyan? Hogyan mondd el (vagy épp ne) a kellemetlen részleteket?
- Átbeszéljük az aggodalmaid is: mi jogos, és mi alaptalan félelem? Milyen megoldási lehetőségek vannak ezen aggodalmak leküzdésére?
Mi történik még az álláskeresési tanácsadáson? Mennyibe kerül, mennyi ideig tart, mit kapsz, ha bejelentkezel? Kattints ide, ha szükséged lenne további segítségre a sikeres és gyors elhelyezkedéshez!
Vélemény, hozzászólás?